Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk sajnos nem sokat közölt a továbbképzésselkapcsolatos körülményekről, például hogy kötöttek-e a felek tanulmányiszerződést, ha igen, milyen feltételekkel, így nem tudni, hogy miért isszünetel az érintett ügyvezető magyarországi munkaviszonya a külfölditanulmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben- feltételezhetően így van – elmulasztotta az adóhatóság felé a ténylegesenfelvett (fel nem vett) jövedelemre vonatkozó, Art. 17/A. § szerinti bejelentésmegtételét. A 2007. január 1-jétől hatályos módosítás következtében a Tbj-tv.31. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett dátumtól – a Tbj-tv. 11. §-ának ilyenirányú, jelenleg is hatályban lévő módosítása révén – valóban az általánosszabályok szerint kell a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokkülföldinek minősülő tagjainak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] A 1408/71. EGK rendelet 13. cikke – "felülírva" a Tbj-tv. 9.§ (1) bekezdésének azt az előírását, hogy az egyidejőleg több biztosítássaljáró jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyikjogviszonyában külön-külön kell elbírálni – kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...és 24. §, illetve Eho-tv. 6. §).A másik lehetőség az, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el az említett összeghatárt. Ekkor a jövedelem után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kft.-nek (Eho-tv. 3. §).Végül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjairól van szó, akikre 2004. május 1. előtt a Tbj-tv. 13. § c) pontja alapján eleve nem terjedt ki a biztosítás. E jogszabályi hely uniós csatlakozásunkkal egy időben hatályát vesztette, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a román állampolgárságú tag milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket. Főszabályként munkaviszonyban állhat. Ebben az esetben a Tbj-tv. 5. § (1) bek. a) pontja alapján – figyelembe véve az 1962. évi 5. tvr. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 1998. június 16-i hatállyal kifejezett rendelkezést tartalmaz a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek a társasággal fennálló e jogviszonyára tekintettel. A 30. § (3) bekezdésében előírja, hogy "a vezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.