32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Alkalmas a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetén elvárt munkáltatói igazolás az Flt.-ben meghatározott adattartalommal rendelkező igazolás kiváltására, vagy a jogviszony megszűnése esetén mindkettőt ki kell adni?
2. cikk / 32 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
3. cikk / 32 Álláskeresési járadék megbízási jogviszony alapján
Kérdés: Valóban jogosult lehet álláskeresési járadékra az a személy is, aki korábban megbízásos jogviszonyban állt? Elegendő az álláskeresési járadék igényéhez a megbízó által kiállított igazolólap egy megbízásos jogviszonyban álló személy esetében, vagy egyéb módon kell azt igazolni?
4. cikk / 32 Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból
Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
5. cikk / 32 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
6. cikk / 32 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
7. cikk / 32 1957-ben született nő nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
8. cikk / 32 Keresőképtelen munkavállaló táppénzigénye
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2018 őszén több alkalommal is gyermekápolási táppénzen volt 3 és fél éves gyermeke betegsége miatt, de a munkabér-elszámoláson ezek az időszakok úgy vannak feltüntetve, hogy a biztosítás szünetelt, és a táppénzt sem kapta meg annak ellenére, hogy leadta a keresőképtelenségről szóló igazolást? A munkavállalót regisztrált álláskeresőként, támogatással vette fel a munkáltatója, de a támogatás és a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka már lejárt.
9. cikk / 32 GYED-ben részesülő munkavállaló
Kérdés: Kell valamilyen bejelentést tenni abban az esetben, ha a biztosított édesanya visszamegy dolgozni a munkahelyére? Automatikusan kapja tovább a GYED-et, majd utána a GYES-t a jelenleg 15 hónapos gyermeke után, vagy igényelni kell az ellátásokat?
Kaphatja tovább a GYED-et az édesanya abban az esetben, ha a jelenlegi munkahelyén felmondaná a jogviszonyát, majd munkanélküli-ellátást igényelne?
Kaphatja tovább a GYED-et az édesanya abban az esetben, ha a jelenlegi munkahelyén felmondaná a jogviszonyát, majd munkanélküli-ellátást igényelne?
10. cikk / 32 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
