10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
2. cikk / 10 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
3. cikk / 10 Hozzájárulás-fizetési felső határ elérése
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a kifizető, hogy a magánszemély elérte-e a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határát, azaz kell-e vonni tőle a 14 százalékos ehót?
4. cikk / 10 Árfolyamnyereség ehója
Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
5. cikk / 10 Osztalék ehója
Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
6. cikk / 10 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem százalékos ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után abban az esetben is, ha a tulajdonos úgy nyilatkozik, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kéri?
7. cikk / 10 Osztalék közterhei
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a kifizető a dolgozó nyugdíj-előtakarékossági számlájára utalja át az osztalékot? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
8. cikk / 10 2005. évi osztalék ehója
Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
9. cikk / 10 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
10. cikk / 10 14 százalékos eho alapja
Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
