Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Th-tv. 22. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Az 1999. évi XXI. törvény 15. cikke alapján a nem önálló munka a munkavégzés helye szerinti országban adóköteles, kivéve ha a magánszemély ebben az országban 183 napnál kevesebbet tartózkodik, a térítést fizető munkáltatónak ebben az államban nincs illetősége, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A 2001. és 2002. évekre szóló, de 2003-ban kifizetett, munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettségét a munkavégzés évében meglévő feltételek alapján kell meghatározni (AEÉ 1998. évi 6. szám 58. pont). Bár 2003-ban vélhetően a Svájccal kötött, kettős adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Középiskolai tanulók munkabére

Kérdés: Középiskolai tanulók heti 2 órában művészeti kft.-nél 500 forint/óra díjazást kapnak táncoktatásért. Ez havi bruttó 4500 forint. Mit kell fizetni utánuk?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget elsődlegesen a munkavégzésre irányuló jogviszony minősége határozza meg. A kérdésben szereplő esetben a munkaviszony a feltételezett jogviszony. A havi bruttó 4500 forintos kifizetés teljes egészében járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Elmaradt bér kifizetése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése után – jelen esetben 2002. április hóban – kifizetett, elmaradt munkabér után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a kifizetés hónapjában érvényes szabályok szerint kell megfizetni. Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen mértékű járulékot kell fizetni a betéti társaság által heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér után?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség mértékének megállapításához először a biztosítási kötelezettséget kell megvizsgálni. A kérdésben szereplő esetben munkaviszonyról van szó. A munkaviszony munkaszerződés megkötésével jön létre, és annak az egyik legfontosabb tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.