CSED két jogviszony esetén

Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kismama jogosult lehet két helyről is CSED-re, de a jogosultságát jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. Ez azt is jelenti, hogy ha a munkavállaló főállású munkahelyén nem működik kifizetőhely, az illetékes kormányhivatalhoz benyújtott nyomtatványon kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat (választott tisztségviselő, megbízás, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásának jogszabályi hátterét a Tbj-tv. 100. §-ának (1) bekezdésében találjuk, miszerint amennyiben a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdőnapja 2020. július 1-jét megelőző nap, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] A július 1-jén hatályba lépett új Tbj-tv. 78. §-a bizonyos feltételek mellett valóban lehetővé teszi, hogy a magánszemély elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelynek igénylése s megállapítása a Szoc-tv. rendelkezései szerint történik.Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Önkormányzati bizottság tagjának nyugdíjazása

Kérdés: Igénybe veheti a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes öregségi nyugdíját egy települési önkormányzat bizottságának külsős tagja (nem képviselő), aki ezért a tevékenységért tiszteletdíjban részesül, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó kerül levonásra, vagy ezt a jogviszonyt is meg kell szüntetni? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetve a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó nyugdíj esetében ugyanezen paragrafus (2a) bekezdésének b) pontja további nyugdíjjogosultsági feltételként írja elő, hogy az igénylő azon a napon, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

CSED alapja egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED alapja "A", illetve "B" munkáltatónál az alábbi esetben? A munkavállaló 2014. március 13-án munkaviszonyt létesített "A" munkáltatónál heti 40 órában, havi 200 000 forintért. 2017. június 30-án munkaszerződés-módosítás történt, munkaideje heti 30 órára csökkent, és a havibére 150 000 forint lett. "B" munkáltatónál 2017. július 1-jétől munkaviszonyt létesített, heti 10 órában havi 50 000 Ft díjazásért, és ugyanitt 2016. szeptember 6-tól biztosított választott tisztségviselő, havi 70 000 Ft díjazásért, amiből a kifizető pénzbeli egészségbiztosítási járulékot von.
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés].Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (csecsemőgondozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Önkormányzat választott tisztségviselőjének öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell szüntetnie a jogviszonyát egy önkormányzat választott tisztségviselőjének abban az esetben, ha öregségi nyugdíj megállapítását kéri?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők esetét ide nem értve öregségi teljes nyugdíjra az a személy jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetésnek tekinthető a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
1
2
3
4