Családipótlék-jogosultság

Kérdés: Ki jogosult a családi pótlékra abban az esetben, ha a gyermeket a bíróság az apának ítélte, azonban ennek ellenére jelenleg az anya háztartásában él, aki nem kíván eleget tenni a bírósági ítéletben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] A levél alapján korábban a szülők valószínűleg együtt nevelték gyermeküket. Miután kapcsolatuk megszűnt, a gyermeket az édesapa nevelte, egyedül. Ezt a tényt a bírósági ítélet is alátámasztja, miszerint a gyermek nevelését az apa gondjaira bízták.Időközben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Családi pótlék elvált szülők esetén

Kérdés: Kinek jár a családi pótlék elvált szülők esetén, ha a gyermeket az édesanyánál helyezte el a bíróság, ennek ellenére az édesapa elvitte magához?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék alapvetően a gyermek nevelését segítő ellátásfajta, ebből következően bármelyik formájának, akár a nevelési ellátás, akár az iskoláztatási támogatás folyósításának elengedhetetlen feltétele a gyermek saját háztartásban történő elhelyezése. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Háztartásból kikerült gyermek

Kérdés: Kaphatja a családi pótlékot továbbra is az édesanya, ha a férjével bíróság előtt megegyeztek, hogy a közös gyermeküket az anya neveli, de ezután az apa a tudta nélkül elvitte, és azóta nála van?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű válasz az, hogy sajnos, miután a gyermek kikerült az anya háztartásából, családi pótlékra a továbbiakban nem tarthat igényt. Kicsit részletesebben. A gyermek jelenleg – a korábbi, bíróság előtt megkötött egyezség ellenére – nem tartózkodik az anya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Családi pótlék élettársi kapcsolat esetén

Kérdés: Kaphatja mindkét gyermek után a családi pótlékot az élettársi kapcsolatban élő pár egyik tagja, ha most költöztek össze, és mindkettőjüknek 1-1 gyermeke van?
Részlet a válaszából: […] A családi pótlék napjainkban két ellátástípusból tevődik össze: a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. Nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, valamint az a személy, aki a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Juttatások örökbefogadás esetén

Kérdés: Egy női munkavállalónk – 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik – gyermeket fogadott örökbe. A gyermeket születése után a kórházból azonnal hazavitte. Milyen juttatásban részesülhet és mely időponttól? Mik a munkáltató kötelezettségei, illetve mi a munkavállaló teendője ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott főszabály szerint a terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül. A jogalkotó azonban gondolt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.