Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Olasz állampolgárságú tagok osztaléka

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót egy kéttagú kft. esetében, ha mindkettő tag olasz állampolgár, az egyikük Olaszországban biztosított, és rendelkezik A1 igazolással, a másik után pedig ügyvezetői státuszára tekintettel a cég megfizeti a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása érdekében a vázolt esetben a Szocho-tv. mentességi feltételeit kell áttekintenünk.A jogszabály 5. §-ának (4) bekezdése értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet a válaszából: […] A külföldi munkavállaló a Magyarországon adóköteles jövedelmére az Szja-tv. 1/A. §-ában és 29/D. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja esetében (e körbe tartozik az osztalék is) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Izraeli állampolgárságú bt.-tag osztaléka

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie egy magyarországi betéti társaság izraeli állampolgárságú ügyvezetőjének osztaléka után abban az esetben, ha nem rendelkezik magyar lakcímmel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (6) bekezdésének a) pontja értelmében nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett, az 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontja szerinti jövedelmet. E körbe tartozik az osztalék is.Ez alapján azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató külföldi illetőségű munkavállaló esetén az adó, adóelőleg megállapításakor akkor vehet figyelembe családi kedvezményt, ha a munkavállaló a családi kedvezmény érvényesítésére irányuló nyilatkozatát okirattal is alá tudja támasztani. Az ehhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó egyéni vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy kis­adózó egyéni vállalkozásnak egy havi 20 ezer forint megbízási díjjal foglalkoztatott személy, illetve egy tanulószerződéssel alkalmazott tanuló után? Visszaigényelheti a vállalkozás a tanulóval kapcsolatos költségeit abban az esetben, ha nem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 9. §-a értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.
1
2
3
5