10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 10 Nők kedvezményes nyugdíjába vonult munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú nyugdíjasnak számít-e az a nő, aki 2012 májusában 40 éves munkaviszony után nyugdíjba fog vonulni? Ha igen, akkor betöltheti-e a jelenlegi munkakörét a jelenlegi fizetéséért, vagy csak a minimálbér másfélszeresét keresheti?
3. cikk / 10 1956-ban született nő védettsége
Kérdés: Vonatkozik-e az ötéves, nyugdíj előtti védettség arra az 1956-ban született női munkavállalóra, aki jelenleg 36 éves munkaviszonnyal rendelkezik, 2015 júliusában érné el 40 éves szolgálati idő után a nyugdíjjogosultságot, és a munkáltatója 2012 elején rendes felmondással megszüntetné a munkaviszonyát?
4. cikk / 10 Rokkantsági nyugdíj
Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
5. cikk / 10 Nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő
Kérdés: Kiknek az esetében kell alkalmazni a Tny-tv. 8/A. § 1) bekezdés b) pontját, milyen jogviszonyokat kell érteni a "nem hivatásos szolgálatban eltöltött idő"-n, és hogyan lehetett, kellett beszámítani az ilyen időszakokat a ténylegesen eltöltött szolgálati időbe? Be kell-e számítani a társadalombiztosítási nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az 1971. évi 10. tvr. 33. §-a alapján igazolt fegyveres testületnél eltöltött teljes szolgálati időt annak az 1954-ben született igénylőnek az esetében, aki korkedvezményes nyugdíjba szeretne menni, és a szolgálati viszonyába a 14 év tényleges hivatásos BM-szolgálata mellett beszámítottak még 10 évet, közte 5 egyetemi évet, munkaviszonyban töltött éveket és 18 hónap nem hivatásos katonai szolgálatot is?
6. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas nő előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.
7. cikk / 10 1952-ben született közalkalmazott
Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
8. cikk / 10 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
9. cikk / 10 55 százalékos egészségkárosodott ellátásai
Kérdés: Milyen jogszabály teszi lehetővé, hogy egy 55 százalékos egészségkárosodott személy rokkantsági nyugdíjat igényeljen?
10. cikk / 10 Önkormányzati intézmény jogutód nélküli megszüntetése
Kérdés: Jár-e a közalkalmazottaknak felmentés és végkielégítés egy önkormányzati intézmény jogutód nélküli megszüntetése esetén, ha: - a nem jogutód, új gazdasági társaság továbbfoglalkoztatást kínál azonos munkakörben, illetve végzettségének megfelelően, de a közalkalmazott nem kíván vele munkaszerződést kötni, - az intézmény megszüntetésével a közalkalmazott feladat- és munkaköre, és ezzel közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik 2008. szeptember 30-án? Kötelező-e a munkáltatónak írásban tájékoztatni a közalkalmazottat a megszűnés okáról, a felmentési idő mértékéről, annak ledolgozandó idejéről, valamint a végkielégítésről? Emelt összegű végkielégítés jár-e annak a közalkalmazottnak, aki 2008. május 9-én betöltötte az 57. életévét, a jogviszonya megszűnik 2008. szeptember 30-án, de még nem nyugdíjas?
