21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
2. cikk / 21 Jogosultság öregségi nyugdíjra
Kérdés: Valóban igaz, hogy 2018 júliusától már nem kell megszüntetni a munkaviszonyt annak érdekében, hogy a magánszemély jogosult legyen öregségi nyugdíjra?
3. cikk / 21 Vezető beosztású munkavállaló nyugdíjazása
Kérdés: Valóban eltörlik azt a jogosultsági szabályozást, hogy nyugdíjazás esetén a munka-viszonyt meg kell szüntetni? Alkalmazható a jogviszony fenntartása egy 2018. szeptember hóban nyugdíjba vonuló, vezető beosztású munkavállaló esetében, aki a nyugdíjazása után tovább fog dolgozni jelenlegi munkáltatójánál?
4. cikk / 21 Önkormányzati bizottság tagjának nyugdíjazása
Kérdés: Igénybe veheti a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes öregségi nyugdíját egy települési önkormányzat bizottságának külsős tagja (nem képviselő), aki ezért a tevékenységért tiszteletdíjban részesül, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó kerül levonásra, vagy ezt a jogviszonyt is meg kell szüntetni? Az érintett egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
5. cikk / 21 Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt
Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
6. cikk / 21 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: A főállású munkaviszonyán túl az őstermelői jogviszonyát is meg kell szüntetnie annak a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nőnek, aki igénybe kívánja venni a nők kedvezményes öregségi nyugdíját?
7. cikk / 21 Megbízási jogviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Jelenthet gondot a nyugellátás megállapítása során, illetve a későbbiekben az érvényes, folyamatban lévő és a kifizetéskor biztosítási kötelezettséget eredményező megbízási szerződés? A munkaviszony megszüntetése egyértelmű, a megbízási jogviszony esetében alkalmazandó eljárás azonban nem.
8. cikk / 21 Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
9. cikk / 21 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
10. cikk / 21 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Valóban nem kell megszüntetnie a biztosítási jogviszonyát egy kft. munkaviszonyban álló tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha jelenleg szolgálati járandóságban részesül, de hamarosan eléri a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt, és azt tervezi, hogy nem várja meg a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (64 év) betöltését, hanem igénybe veszi a kedvezményes ellátást?