Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése f) pontjának előírásait alapul véve az 5 napra kifizetett 100.000 forintos megbízási díjból származó napi jövedelem összege – függetlenül a költségelszámolás módjától – mindenképpen eléri a minimálbér 30 százalékának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Nyugdíjas személy utólag kifizetett megbízási díja

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a nyugdíjazást megelőző időszakra járó megbízási díj után abban az esetben, ha a díj kifizetésére már a nyugdíjazás után kerül sor? A kérdés azért merült fel, mert a Szocho-tv. nem tartalmaz erre vonatkozóan olyan jellegű szabályozást, mint a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a járulékszabályok említésével nyilván a Tbj-tv. 30. szakaszára utal, amely akként rendelkezik, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra jogosulta) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Nyugdíj összege

Kérdés: Okozhatja a nyugdíjak összegének jelentős eltérését két korábbi kolléga esetében az, hogy az egyik egy ideig rokkantsági nyugdíjban részesült? A keresetek több mint 10 évig meg-egyeztek, az egyik mégis kétszer annyi ellátást kap, mint a másik.
Részlet a válaszából: […] Ez a kérdés sokszor elhangzik szóban és írásban, ezért örülünk, hogy az Ön kérdése kapcsán ennek hátteréről tájékoztatást adhatunk. A nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amelynek összegét két tényező határozza meg: a szolgálati idő hossza és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
1
2
3
4