26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése
Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
2. cikk / 26 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
3. cikk / 26 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
4. cikk / 26 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
5. cikk / 26 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
6. cikk / 26 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
7. cikk / 26 Kereseti korlát elérése
Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
8. cikk / 26 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
9. cikk / 26 Járulékfizetés nyugellátás szüneteltetésének ideje alatt
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül továbbra is az a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló, aki 2014. július 1-jétől kérte a nyugdíj folyósításának szüneteltetését, tekintettel arra, hogy keresete meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát? Milyen járulékokat kell vonni a dolgozótól ebben az esetben?
10. cikk / 26 Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása
Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
