Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] A munkajog által a munkavállaló irányában érvényesülő elvárt általános magatartási követelmény magában foglalja a jognyilatkozattal összefüggő tájékoztatási kötelezettséget, melynek a munkáltató az Mt. 46. §-ának (1) bekezdése alapján legkésőbb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...internetes címről: http://www.kormanyhivatal.hu/download/d/e2/24000/K%C3%A9relem-adatlap%20megv%C3%A1ltozott%20munkak%C3%A9pess%C3%A9g%C5%B1%20szem%C3%A9lyek%20ell%C3%A1t%C3%A1sa%20ir%C3%A1nt.docxAz adatlapot az igénylő lakcíme (bejelentett lakóhelye vagy bejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A betegség miatti keresőképtelenség időtartama korábban ún. felmondási tilalom alá esett. A munkáltató ez alatt az idő alatt és a megszűnést követő meghatározott ideig a munkaviszony felmondását nem is közölhette a munkavállalóval. A jelenleg hatályos szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Lehetővé teszi az új Mt., hogy egy napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, jelenleg gyermeke gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon tartózkodó munkavállaló nő munkaviszonyát átszervezés címén megszüntesse a munkáltató? Az átszervezés érinti az ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott egyéb munkavállalókat is.
Részlet a válaszából: […]  A 2012. évi LXXXVI. tv. 2. §-ában foglalt rendelkezésekértelmében az új Mt. – e törvény eltérő rendelkezései hiányában -rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekre vonatkozó alapvető törvényirendelkezéseket jelenleg a régi Szöv-tv., az Ám-tv., az Új szöv-tv., valamint aSzöv-tv. tartalmazza.Az Ám-tv. 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a régiSzöv-tv. e törvény kihirdetése napján (1992. január 20.) lépett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] Munkáltatói jogutódlással összefüggő előírásokat az Mt.85/A-85/B §-ában meghatározott rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató személyében bekövetkezőjogutódlásnak minősül:– a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
1
2