Izraeli állampolgárságú tag

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint, vagyis a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében, ha a társaság tag ügyvezetője nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak tekintendő. Tehát – mivel a kérdésben említett izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] Semmi akadálya annak, hogy a 20 százalékos tag heti 20 órásmunkaidő mellett munkaviszony keretében lássa el a fodrászi teendőit atársaságnál. Reá nézve – amennyiben keresete nem éri el a mindenkori minimálbérösszegét – a szolgálati idő arányos csökkenésén túl ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása

Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. § (1) b) pontja értelmében egészségügyiszolgáltatásra jogosult az a személy (is), aki saját jogán nyugdíjban részesül.A saját jogú nyugdíjasnak minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjaszerint:– aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.