Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas személyek tekintetében továbbra sem létezik semmilyen jogviszonyban kereseti korlát.Ugyanakkor a Tny-tv. 83/C. §-a arról is rendelkezik, hogy az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza értelmében a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó társadalombiztosításijárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Rendszeres pénzellátás

Kérdés: Rendszeres pénzellátásnak minősül annak a munkavállalónak a munkabére, aki komplex felülvizsgálaton "D" kategóriába került, és rokkantsági ellátást állapítottak meg számára? A munkavállaló szeretne ismét dolgozni, de az ellátást megállapító határozat szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-ának (2) bekezdése, illetve a 13. §-ának (2) bekezdése értelmében a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése

Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személyre keresőtevékenysége esetén az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, és terheli a járulékfizetési kötelezettség, illetve illetik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkavégzését két jogszabályi hely is korlátozza. Egyrészt a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő

Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy – vélhetően elírásból származó – adat pontosítása: a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy éves kereseti korlátja nem a minimálbér 24-szeresének, hanem 18-szorosának megfelelő összeg, amely 2021-ben 18 ×...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] A bányászok egészségkárosodási járadéka – a 23/1991. Korm. rendelet alapján megállapításra kerülő – nyugellátásának nem minősülő ellátás. Így a járadékban részesülő – az átmeneti bányászjáradékban részesülőkhöz hasonlóan – nem minősül saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
1
2
3
…
13