Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett beltag az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Kisadózó bt. kültagja

Kérdés: Bejelentheti kisadózóként a betéti társaság azt a kültagot, aki egyéni vállalkozóként szintén kisadózó, de 2021. október 1-jétől szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1a) bekezdése értelmében magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként, illetve – teszi hozzá ugyanezen szakasz (1b) bekezdése – a NAV a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Kisadózó bt. kültagjának jogviszonya

Kérdés: Alkalmazható megbízási jogviszonyban vagy esetleg alkalmi munkavállalóként egy kisadózó betéti társaság kültagja abban az esetben, ha a beltag bejelentett kisadózóként végzi az ügyvezetői feladatokat, a kültag pedig eddig nem működött közre?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kisadózó társas vállalkozás tagja csak munkaviszonyban vagy bejelentett kisadózóként működhet közre a társaságban. Tehát a kérdésben említett esetben a kültag megbízási jogviszonyban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-a értelmében a kisadózó vállalkozásnak a személyesen közreműködő tagját, illetve vezető tisztségviselőjét kell bejelentenie kisadózóként, amennyiben tevékenységét nem munkaviszonyban végzi. Jelen esetben szeptembertől ez a személy a bt. kültagja lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] A többes – egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói vagy több társas vállalkozói – jogviszony vonatkozásában mindössze két korlátozó előírásra kell tekintettel lennünk.Egyrészt az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem lehet egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében

Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A kültag a választott tisztségviselői tevékenységét elláthatja megbízási jogviszonyban, illetve munka­viszonyban egyaránt [Gt. 22. § (2) bekezdés].Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a Gt. 109. ­ §-ának (1) bekezdése értelmében a kültag a társaság üzletvezetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Ápolási díjban részesülő cégvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, amely nem fizeti meg a minimumjárulékokat az ápolási díjban részesülő beltagja után, aki a cég vezető tisztségviselője, de a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre? A társaság tevékenységét a kültag végzi négyórás munkaviszony keretében.
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen járnak el.A kérdésben bt.-beltagról van szó, aki ügyvezetésére tekintettel társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben ugyan nem részesül, de mint többes jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz kedvező lehet, ugyanis a mezőgazdasági őstermelő aTbj-tv. 5. § (1) bekezdésének i) pontja alapján csak akkor tartozik az egyébfeltételek fennállása esetén is biztosítási kötelezettség alá, ha semmilyenegyéb jogcímen – a bedolgozói, megbízási, egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Bt. és kft. nyugdíjas tagjai

Kérdés: Kell-e járulékot és eho-t fizetni egy betéti társaság nem nyugdíjas, egyéb foglalkozási jogviszonnyal nem rendelkező (pl. háztartásbeli) kültagja után, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt, jövedelmet nem kap? Véleményünk szerint az ilyen kültag a Tbj-tv. 4. § d) pont 1. alpontja szerint nem minősül társas vállalkozónak, továbbá az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony sem áll fenn. Kell-e tételes eho-t fizetni egy kft. nyugdíjas tagja után, aki nem vezető tisztségviselő, és a társaság tevékenységében személyesen nem vesz részt?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk"válasza" tökéletes. Az említett jogszabályi hely, a Tbj-tv. 4. § d)pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság tagját akkor kell társasvállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen ésszemélyesen közreműködik, és azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság tagjait (akár beltag, akár kültag) akkorkell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásosjogviszonyban teszi.Amennyiben ez utóbbi megoldást választják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.
1
2