8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Jogosultsági idő
Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nők számára 40 év jogosultság idő után járó kedvezményes nyugdíj megállapítása során az az időszak, amikor a munkavállaló munkaviszonya fennáll ugyan, de munkaköre ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, így nem dolgozik, és nem kap díjazást erre az időszakra?
2. cikk / 8 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
3. cikk / 8 Táppénzjogosultság I.
Kérdés: 2019. június 15-től számítva mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2018. május 2-től betegszabadságon volt, majd annak lejárta után táppénzben részesült, 2018. december 1-jétől 2019. január 14-ig dolgozott, majd ismét betegszabadságon volt, melynek lejárta óta folyamatosan keresőképtelen és táppénzes állományban van? A munkavállalónál mellrákot diagnosztizáltak, ezért keresőképtelensége előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani.
4. cikk / 8 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
5. cikk / 8 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
6. cikk / 8 Táppénz és GYED egyidejű folyósítása
Kérdés: Jogosult egyidejűleg két ellátásra az a munkavállaló, aki 2013. október 6-ig GYED-ben részesült, majd kérte a folyósítás megszakítását, és visszament dolgozni, 2013. október 7-étől az előző évekről felhalmozódott szabadságát vette igénybe, közben 2013. november 29-étől veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került, és táppénzt folyósít részére a kifizetőhely, 2014. január 1-jétől pedig a táppénz mellett újra igényli a GYED-et az első gyermeke után, aki még nem töltötte be a 2. életévét?
7. cikk / 8 Szabadság kiszámítása 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?
8. cikk / 8 Többes jogviszonyban álló munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?
