Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt (kivéve, ha annak idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYET, GYES kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ez év január 1-jétől valóban nem terjed ki a biztosítás, így e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg.Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága annak a munkavállalónak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és emellett korábbi munkáltatójánál tovább dolgozik, de keresőképtelensége miatt a munkáját nem tudja ellátni, a betegszabadságát kimerítette, táppénzre pedig nem jogosult? A foglalkoztatónak be kell jelenteni a biztosítási jogviszony szünetelését ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdésbeli nyugdíjas munkavállaló biztosítása a betegszabadság lejártát követően a keresőképtelenségének tartama alatt szünetel, amit az Art. 1. számú mellékletének 3. pontja alapján a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatósághoz. Ugyanakkor ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Iskolai szövetkezet

Kérdés: Milyen járulékokat fizet meg a diákszövetkezet az általa foglalkoztatott tanulók után, és kell-e valamilyen egyéb közterhet megfizetnie a diáknak, vagy ez alapján jogosult lesz minden ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A diákszövetkezeten – melyet a jogi terminológia iskolaiszövetkezetként említ – keresztül történő munkavégzésnek törvényileg – pl. aSzöv-tv.-ben – rögzített feltételei vannak. Elsősorban nappali tagozatosjogviszonnyal rendelkező diákokat (középiskolás, főiskolás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.