GYOD-ban részesülő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől a tartósan beteg gyermeküket otthon ápolók számára új ellátási forma létesült, a GYOD. Összege bruttó 100 ezer forint, és a gyermek életkorától függetlenül folyósítható.A gyermek életkorától függetlenül tehát a GYOD-ra jogosult az a vér szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Ellátások második gyermek után

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző – öt évig tartó – munkaviszonya 2018. december 31-én szűnt meg, első gyermeke után 2019. február 11-ig GYES-ben részesült, második gyermekét 2019. július végére várja, és 2019. május 3-tól veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? Amennyiben jogosult az ellátásokra, mi lesz az alap, illetve alkalmazható ebben az esetben a kedvezményszabály?
Részlet a válaszából: […] Egyértelmű, hogy a kismama második gyermeke jogán mind a CSED-re, mind a GYED-re jogosult lesz. Az is egyértelmű, hogy az ellátásokat csak a jelenlegi munkaviszonyában elért jövedelem alapulvételével lehetne megállapítani. Ezért nézzük meg, hogy mi lesz a CSED összege....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Főállású anya szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munka-vállaló, aki 2018. március 24-től fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2019. március 24-ig, mert 3 kiskorú gyermekére tekintettel főállású anyaként otthon kívánt maradni, azonban közben ismét várandós lett? Érdemes megszakítania a fizetés nélküli szabadságot, és táppénzt igényelni, vagy mindenképpen csak GYES-re lehet jogosult? A szülés várható időpontja 2019. április hónap.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátások (csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) összegéről adnánk tájékoztatást, először nézzük meg az azokra való jogosultságot, amely elsősorban a biztosításban töltött idő függvénye.A munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett a Cst. 24. §-a értelmében heti 30 órát meg nem haladóan lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Érdemes fellebbeznie, és ha igen, milyen indokkal annak az édesanyának, akinek a 2017. október 2-án született második gyermekére tekintettel igényelt csecsemőgondozási-díj-igényét elutasították? Az édesanya korábban szabadfoglalkozású megbízási szerződéses jogviszonyban állt 2015. július 31-ig, 2015. augusztus 3-tól táppénzben, majd azt követően első gyermeke születésére tekintettel terhességi--gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesült. A korábbi foglalkoztató tájékoztatása szerint rendelkezésre áll egy 2015. július 23-án kelt szakorvosi igazolvány, amely igazolja, hogy szükséges a munkavállaló táppénzes állományba vétele, de egy adminisztratív tévedés miatt a táppénz kezdő időpontja csak 2015. augusz-tus?3-a hétfő, pedig már 2015. július 24-től jogosult lehetett volna az ellátásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először a biztosítási kötelezettséget kell rendezni, és az első gyermek után igénybe vett ellátásokra való jogosultságot kell tisztázni.Általános szabály, hogy a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Előnyszabály alkalmazása CSED és GYED megállapítása során

Kérdés: Alkalmazhatja az előnyszabályokat a harmadik gyermek után járó csecsemőgondozás díj és gyermekgondozási díj megállapításánál a kifizetőhely az alábbi esetben? A dolgozó jelenleg a 2016. október 3-án született második gyermeke után 2017. március 20-tól GYED-ben részesül, emellett 2017. augusztus 1-jétől napi 4 órában dolgozik. Első gyermekével 2015. december 2-áig GYED-ben részesült, amelyet szintén a kifizetőhely folyósított. A második gyermek jogán járó GYED összegének megállapításánál alkalmazták az Eb-tv. 51. §-a szerinti előnyszabályt, mivel a gyermek az előző GYED folyósításának megszűnését követő egy éven belül született, és kedvezőbb volt részére az első gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapja. Lehetséges, hogy még mindig az első gyermek után járó GYED alapján kell folyósítani az ellátást?
Részlet a válaszából: […] 2015. július 1-jétől hatályosak a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegének megállapítására vonatkozó előnyszabályok [Eb-tv. 42. § (4a), (4b) bekezdés, valamint 42/D. § (5)-(6) bekezdés].Ezek értelmében a csecsemőgondozási díj összege, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Szülés GYED alatt

Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
Részlet a válaszából: […] 2014. januártól a szülő a különböző korú gyermekei jogán gyermekgondozást segítő ellátást, a csecsemőgondozási díjat, a táppénzt, illetve a gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti [Eb-tv. 39. § (4) bekezdés]. Természetesen abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük onnan, hogy a jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai alapján az 1961-ben született személyek a 65. életévük betöltésekor, azaz 2026-ban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve hogy addig az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
2