Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Érvényesítheti a személyi kedvezményt a részére folyósított egészségkárosodási járadékból egy korábban hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki szolgálat ellátása során elszenvedett balesete következtében jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja amennyiben az egészségi állapota miatt bekövetkezett alkalmatlansága negatív következményeként hivatásos szolgálata ellátására alkalmatlanná válik, a megelőzően megszerzett, őt megillető jövedelem kiesésének pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Családi pótlék nagykorú gyermek után

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
Részlet a válaszából: […] A családi pótléknak jelenleg két formája létezik, a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Személyi kedvezmény

Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
Részlet a válaszából: […] A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. Korm. rendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. §-a (1) bekezdésének értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Megváltozott munkaképességű személy ellátásai

Kérdés: Van valamilyen akadálya a két ellátás együttes folyósításának, annak a 24 éves súlyosan fogyatékos személynek az esetében, akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és saját jogán családi pótlékban is részesül? A jogosult azt a felvilágosítást kapta, hogy az ellátásokat élete végéig kaphatja.
Részlet a válaszából: […] 2016. május 1-jétől megállapításra kerülő ügyekben rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást annak a személynek lehet megállapítani,a) aki a kérelem benyújtásakor a 15. életévét betöltötte, ésb) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

18 éves tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék

Kérdés: Meddig jár a családi pótlék egy 18 éves gyermek után, aki évek óta tartósan beteg, s emiatt nem tud szakmát tanulni?
Részlet a válaszából: […] A gyermek súlyos fogyatékosságára, illetőleg tartós betegségére tekintettel folyósított családi pótlék szempontjából a 18. életév vízválasztónak minősül. A Cst. ugyanis hatalmas különbséget tesz a kiskorú, illetve a nagykorú beteg vagy fogyatékos személyek részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Emelt összegű családi pótlék orvosi vélemény nélkül

Kérdés: Valóban igaz, hogy emelt összegű családi pótlékot már akkor is kézhez lehet kapni, ha a gyermeket nem látta a szakorvosi bizottság?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre kétféle válasz adható: igen és igen. Bővebbenkifejtve érzékelhető lesz a két igen közötti különbség. Mindenképpenkülönbséget kell tennünk emelt összegű családi pótlék folyósítása szempontjábólaszerint, hogy a gyermek a 18. életévét betöltötte, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Fogyatékos gyermek családi pótléka

Kérdés: Igényelheti-e a szülő a fogyatékos gyermeke után, annak 23 éves koráig a családi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 1-jétől nagymértékű változáson esett át acsaládtámogatásról szóló szabályozás, és ezen belül különösen a tartósan beteg,illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után megállapítható és folyósíthatócsaládi pótlék. Tisztázzuk azt, hogy mely esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.
1
2