13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
2. cikk / 13 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
3. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Valóban meg kellett volna fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nyugdíjas munkavállalók után is arra a hónapokig tartó időszakra, amely alatt a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel több hónapos fizetés nélküli szabadságon voltak? Az adóhatóság ügyfélszolgálata ezt a tájékoztatást adta.
4. cikk / 13 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
5. cikk / 13 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
6. cikk / 13 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
7. cikk / 13 Köztisztviselő szabadsága
Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
8. cikk / 13 Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
9. cikk / 13 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
10. cikk / 13 Szlovák állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.
