GYED időtartama alatt elhunyt gyermek

Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
Részlet a válaszából: […] A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhatóidőpontja elé essen. A gyermek születésekor a fenti időtartamra a kérelmezőterhességi-gyermekágyi segélyt igényelhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Felmondás GYED-en lévő munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e visszavenni a munkáltató – akkor is, ha nem akarja – azt a GYED-en lévő dolgozót, akinek egyik gyermeke három és fél éves, a másik fél éves, és szeretne visszamenni dolgozni? Felmondhatnak-e neki, illetve ha visszaveszik, utána mikor mondhatnak fel neki? Ha visszaveszik és elmegy táppénzre, kaphatja-e együtt a GYED-et és a táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3.életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából.Megjegyzés: a vonatkozó jogszabályi rendelkezés 2006. január1-jei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Felmondás táppénzes időszak alatt

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató a – nyugdíjassá minősítés egyes eseteit kivéve – köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.