Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt fizetett juttatások járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt megítélt kártérítés, elmaradt munkabér, illetve felmentési időre járó bér után? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a kártérítést nem tekinti járulékalapnak, tekintettel arra, hogy nincs szja-vonzata?
Részlet a válaszából: […]  Valóban, az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján kifizetettkártérítés az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adó- és ígytermészetesen járulékmentes. Ezt a 2006/39. sz. adózási kérdés is megerősíti. Akártérítés ugyanis akkor tekinthető adómentesnek, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Rokkantsági nyugdíjas közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: A 145 000 forint összegű rokkantsági nyugdíj kétszeresét vagy a minimálbér összegét kaphatja-e meg az a rokkantnyugdíjban részesülő, közalkalmazotti jogviszonyban álló, jelenleg beteg édesanyját ápoló munkavállaló, akinek lejárt a fizetés nélküli szabadsága, és ezért meg szeretné szüntetni a munkaviszonyát? A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap, valamint jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is, ami 5 havi munkabér.
Részlet a válaszából: […] Valóban a 62 évesnél fiatalabb rokkantsági nyugdíjaselveszíti nyugdíjjogosultságát a Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése értelmében,amennyiben keresőtevékenysége alapján a járulékalapot képező, hat egymástkövető hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné.Az Mt. 3. § (6) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Nyugdíjas munkavállaló nyugdíjemelése

Kérdés: Mikortól kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a munkavállaló, aki a Magyar Honvédségnél dolgozott, 2007. december 31-i nappal szolgálati nyugdíjba vonult, 2007. június 30-tól december 30-ig a felmentési idejét töltötte, amiért a 6 hónapra szóló teljes felmentési időre járó járandóságát még júniusban megkapta, és 2007. szeptember 1-je óta hivatalosan bejelentetten a polgári életben dolgozik? Beleszámít-e a felmentési idő alatti munkavégzés a keresőtevékenység 365 napjába?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban tisztázni szeretnénk, hogy az emelésre mi alapjánés hogyan kerülhet sor.2007. április 1-jétől – önkéntes vállalással 2007. január1-jétől – a nyugdíjas foglalkoztatottnak is kell nyugdíjjárulékot fizetni. ATny-tv. szerint az a saját jogú nyugellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az egyénijárulék-fizetési kötelezettség problémáját két jogszabályi hely segítségül hívásával tudjuk egyértelműen megoldani: a Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni, a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnése esetén a munkabért, a végkielégítést, a szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.