Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Külföldi állampolgárságú apa pótszabadsága külföldön született gyermek után

Kérdés: Jogosult az olasz állampolgárságú édesapa Magyarországon az 5 nap "apaszabadságra" abban az esetben, ha itt áll munkaviszonyban, az édesanya pedig észt állampolgár, aki jelenleg is Észtországban tartózkodik újszülött gyermekével? Az észt regisztrációs igazoláson szerepel az apa, illetve a gyermek vezetékneve megegyezik az apáéval. A család egy hónap múlva várhatóan már együtt fog lakni Magyarországon. Amennyiben az apa jogosult a szabadságra, akkor a munkáltató visszaigényelheti ennek költségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. §-ának (1) bekezdése akképpen rendelkezik, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] A 2020. évi személyijövedelemadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje 2021. május 20.A NAV a nyilvántartásában szereplő adatok alapján valamennyi adózó részére automatikusan elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. A NAV adatbázisa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Termőföld értékesítése

Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy magánszemély eladja a termőföldjét egy állattenyésztőnek, aki a földet az állatai számára szükséges takarmány biztosítására szeretné használni? Hogyan változik a kötelezettség, ha a vásárló egy mezőgazdasági őstermelő, aki dinnyetermesztésre kívánja hasznosítani a földet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.5. pontja tartalmazza a termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat.A 9.5.1. alpont értelmében adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelema) összegéből az évi 200 000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Önellenőrzési szándék bejelentése

Kérdés: Valóban késlelteti az adóhatósági ellenőrzés megindítását, ha az adóalany bejelenti az önellenőrzési szándékát? Mennyi időre halasztható el ebben az esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől valóban megnyílt a lehetőség arra, hogy az adózók bejelentsék önellenőrzési szándékukat.Az Art. 54-55. §-ai alapján, ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt röviden összefoglaljuk a jogi személy adó- és járulékellenőrzése esetén felmerülő meghatalmazotti képviselet leglényegesebb szabályait. A jogi személy nevében eljáró meghatalmazott esetén az adóhatóság először is megvizsgálja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Vasárnapi munkavégzés tilalma

Kérdés: Hogyan érinti a munkaidő vasárnapra történő beosztásának munkajogi szabályait a kiskereskedelmi szektorban elrendelt vasárnapi munkavégzés tilalma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a munkaidő vasárnapra történő beosztására vonatkozó elő­írásokat, a 140. §-ában foglalt rendelkezések pedig a vasárnapi munkavégzés esetén az érintett munkavállalókat megillető bérpótlék (vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Angliában dolgozó magánszemély személyi jövedelemadója

Kérdés: Hol kell elszámolni a személyi jövede­lem­adót abban az esetben, ha egy angliai székhelyű cég megbízási szerződést köt egy magyar magánszeméllyel programozási és szoftverfejlesztési tevékenységre, amely bárhol végezhető? A munkavállaló évi 183 napot meghaladóan Angliában kíván tartózkodni, és a munka nagy részét is ott végezné. Hogyan tudja igazolni a külföldi munkavégzést? A magánszemély korábban magyarországi székhelyű cégében végezte ugyanezt a tevékenységet.
Részlet a válaszából: […]  A programozó magyar állampolgár, Magyarországon él, de atevékenységet (programozást, szoftverfejlesztést) majd Angliában végezné, egyhelyi cég számára. Felmerül az is, hogy hosszabb távú kinti tartózkodásrarendezkedik be. A jövedelmét ezért – első pillantásra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Szerb állampolgárságú megbízott jogállása

Kérdés: Milyen igazolásokat kell bekérni attól a szerb állampolgárságú munkavállalótól, akit egy magyar cég megbízási jogviszonyban kíván foglalkoztatni? A munkavállaló állandó lakóhelye Szerbiában van, és a munkavégzés helye is kizárólag Szerbia, üzletkötői munkakörben, a kapcsolattartás és a teljesítményelszámolás interneten történik, a megbízási díjat bankszámlára történő átutalással egyenlítik ki. A dolgozó más jogviszonnyal nem rendelkezik, a megbízási szerződést a magyar jog szabályai szerint kötik meg. Milyen járulékokat kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után, illetve melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, Magyarországon biztosított lesz-e?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésbeli eset megoldását az 1959. évi 20. tvr. általkihirdetett jugoszláv-magyar szociálpolitikai egyezmény szabályai közötttaláljuk meg. A hivatkozott egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése értelmében Magyarországés Szerbia dolgozói a két ország közül annak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.
1
2