Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése

Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelen saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló a munkáltatójához benyújtott kérelmében igazolt keresőképtelensége tartamára táppénz iránti igényt terjesztett elő.A fő rendezőelv szerint táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról

Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
Részlet a válaszából: […] A jogviszonyokban általában, azonban az Mt.-ben külön rendelt fejezetrészben – Általános rendelkezések 1. fejezet 4. általános magatartási követelmények – jelenítődik meg a munkavállalóval szemben támasztott, jóhiszemű tisztességes joggyakorlás elvének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, ezért az erre adott válasz teljeskörűsége érdekében elengedhetetlen több, egymáshoz szorosan kapcsolódó jogszabály együttes alkalmazása.A Hszt. által szabályozott hivatásos szolgálati jogviszonyról az egészségbiztosítás területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg a biztosítási kötelezettséget, hiszen az ellátások a biztosításhoz kötöttek. A Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Tehát függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg, hogy a rehabilitációs járadékban részesülő személy minek minősül. Az Eb-tv. 4. §-ának f) pontjában foglaltak szerint saját jogú nyugdíjas a rehabilitációs járadékban részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

TGYÁS alapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha a 2013. november 11-e óta a cégnél dolgozó, és 2014. május 20-án szült munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyét a munkáltatónál elért 180 naptári napi jövedelme átlaga alapján állapította meg? A munkavállaló előző munkaviszonya 2010. december 20-tól 2013. október 31-ig tartott.
Részlet a válaszából: […] Lehetséges, hogy a kifizetőhely helyesen járt el, ugyanis 2013. júliustól az a főszabály, hogy a biztosított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai alapját képező naptári napi átlagot csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az első és legfontosabb, hogy a 2013. július 15-étől hatályos szabályok alapján a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának számításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

GYED alapjának felülvizsgálata évváltáskor

Kérdés: Felül kellett-e vizsgálni a GYED alapját az alábbi munkavállalók esetében? Az egyik munkavállaló részére 2010. november 24-től folyósít GYED-et a kifizetőhely a minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján. A munkavállalónknak az irányadó időszakban nem volt jövedelme, mert 2008. július 30-tól táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben GYED-ben, majd 2010. június 9-től ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, amelynek szintén a minimálbér kétszeresének harmincadrésze (4900 forint) volt az alapja. A másik munkavállaló, akinek 2009. szeptember 1-jétől jár a GYED, szintén az akkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján (4766,66 forint) kapja az ellátást. Ő is folyamatosan táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, majd ismét terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70százaléka (ez a maximumösszeg). A jogszabály rendelkezik arról is, hogy amaximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
1
2
3