Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Kompenzáció

Kérdés: Ki jogosult a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évben járó kompenzációjára?
Részlet a válaszából: […] A 352/2010. Korm. rendelet alkotása során az időtállóság, mint korszakos szándék, nem feltétlenül ösztönözte a jogalkotót.A szándék arra irányult, hogy az egykulcsos személyijövedelemadó-mértékre történő átállással az alacsonyabb jövedelműeknél jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] A választ a végén kezdjük. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat, a gyermek egyéves kora után pedig heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […]  A válasz azzal a feltételezéssel készült, hogy a magyarállampolgárságú munkavállalót foglalkoztató angol tulajdonban lévő cég Magyarországonbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás. A magyar jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Megbízási jogviszony minősítése

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a járulékkötelezettséget egy 2009. július 1-jétől 2011. május 31-ig tartó időszakra szóló megbízás esetén, ha a 730 000 forint összegű megbízási díj kifizetésére a megbízás utolsó napján kerül sor? A megbízási díjból 10 százalékos költséghányadot számolnak el. A megbízott a megbízás időtartama alatt rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal. Milyen járulékmértéket kell figyelembe venni abban az esetben, ha a megbízott biztosítottá válik? Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék-maximumot? Hogyan kell bevallani a közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30százalékát vagy – nem teljes hónapra, hónapokra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] Az említett tájékoztató továbbra is alkalmazható, tekintvehogy a benne szereplő jogszabályi helyek – az ügy lényegét érintően – nemváltoztak.A kérdésben említett vállalat a Tbj-tv. 4. § a) pontjábanfoglaltaknak megfelelően foglalkoztatónak minősül a juttatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
1
2
3
4