Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, és így mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. vonatkozó előírásai [42. §, illetve 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot, annak kiadását az Mt. szabályozza. A CSED-re való jogosultság első napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Folytathatja tovább az egyéni vállalkozását egy megváltozott munkaképességű személy abban az esetben, ha igénybe veszi a rokkantsági ellátást, amire jogosult lenne? A vállalkozó jelenleg 5-6 alkalmazottat is foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, tehát e tekintetben a későbbiek folyamán semmilyen problémát sem jelent az egyéni vállalkozói tevékenység.Ugyanakkor az említett ellátásokra való jogosultságának az Mm-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása

Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a rokkantsági ellátásra való jogosultság egyik feltétele, hogy az érintett ne folytasson keresőtevékenységet. Megjegyezzük, hogy a folyósítás megkezdését követően viszont már semmilyen korlátot nem szab a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Szerződés szerinti munkabér

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezései értelmében valóban több olyan eset is van, amikor a munkavállaló szerződés szerinti munkabére szükséges egy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás alapjának megállapításához.Az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Táppénzjogosultság

Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az igénylő táppénzre való jogosultságát vizsgálnánk, először a biztosításban töltött idejével kell tisztában lenni. Az ismert adatok alapján főállású kisadózó volt 2019. április 1-jétől 2021. június 30-ig. E jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása

Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az igénylő jogosult a csecsemőgondozási díjra, illetve a gyermekgondozási díjra, akkor az ellátás folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermekével együtt külföldön tartózkodik.A jogosultság a magyar társadalombiztosítási szabályok alapján áll fenn, a 2015. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] Tény, hogy a vállalkozó (tehát a munkáltató) halálával a kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó munkaviszonya – és így biztosítási jogviszonya is – megszűnt. Ez azonban nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságát, amely a szülési szabadságnak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.
1
2
3
5