Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a kérdéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a kérdésbeli magánszemély tag a kisadózónak nem minősülő kft.-ben a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül. E jogviszonyában a következők szerint kell utána megfizetni az ún. "minimum" járulékokat. A tag társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében

Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A kültag a választott tisztségviselői tevékenységét elláthatja megbízási jogviszonyban, illetve munka­viszonyban egyaránt [Gt. 22. § (2) bekezdés].Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a Gt. 109. ­ §-ának (1) bekezdése értelmében a kültag a társaság üzletvezetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés 2012. október 1-jén fogadta el a 2012. évi CXLVII. tv.-t, amely – többek között – a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetéséről szól.Az adó alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.