Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-ának (5) bekezdése értelmében, amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] Az adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó dolog az indiai magánszemély munkavégzésének tényleges tartalma szerinti jogviszony kérdése. Nem tisztázott ugyanis, hogy az indiai magánszemély által a magyar cég számára Magyarországon végzett ellenőrzési, felmérési és értékelési feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Szövetkezet által fizetett temetési segély járulékai

Kérdés: Milyen járulékkötelezettség keletkezik egy szövetkezet által a közösségi alapból a tagok részére fizetett temetési segély összege után? Összevonandó jövedelemnek számít ez az összeg, vagy adómentes bevételnek?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől kapotttemetési segély az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapjánadómentes. A hatályos törvény a folyósítási oldalról nem állít fel korlátot,így a temetési segélyt akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az adó- és járuléktörvényekmellett a Szot-tv.-t is érdemes figyelembe venni. Utóbbi jogszabálymegkülönbözteti a szolgálati, az alkalmazotti, illetve az előbbi jogviszonyokonkívüli találmányt. Szolgálati találmány annak a találmánya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Ingóság értékesítéséből származó jövedelem ehója

Kérdés: Kell-e százalékos ehót fizetni az ingóság értékesítéséből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem nemrésze az összevont adóalapnak, hanem ún. külön adózó jövedelemnek minősül. Azadó mértéke 25 százalék, azzal, hogy nem kell megfizetni az év folyamánegyüttesen származó jövedelemadójának 50 ezer forintot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Versenytilalmi díj

Kérdés: Egyéb jövedelemként, vagy a felek közötti jogviszonyra tekintettel nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni a versenytilalmi díjat, amelyet egy végelszámolás alatt álló cég fizet ki munkavállalói részére?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt megválaszolnánk a kérdést, néhány szót ejtünk aversenytilalmi díjról. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nemtanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeitveszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkaviszony megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási oldalról jelentkező különbségbemutatását az Szja-tv. szabályainál kell kezdeni. A jelzett törvény 3. § 11,12. és 13. pontjai a következőképpen határozzák meg a kiküldetés, a külföldikiküldetés, illetve a külszolgálat fogalmát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Izraeli állampolgárságú ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Kell-e, és milyen összegű megbízási díjat fizetni annak a két izraeli állampolgárságú, újonnan kinevezett ügyvezetőnek, akik közvetetten tulajdonosai az általuk vezetett cégnek? A két ügyvezető tulajdonában van a társaságot tulajdonló vállalkozás. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetett megbízási díjat? A hatályos törvények szerint van-e lehetőség arra, hogy az ügyvezetők díjazás nélkül lássák el tevékenységüket, tekintettel arra, hogy közvetetten tulajdonosnak minősülnek? Milyen költségeket számolhat el a cég a két ügyvezető részére (szállás, repülőjegy, étkezés stb.)?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony esetén alapesetben a megbízó díjfizetésére köteles. A Ptk. szabályai azonban elismerik a megbízás ingyenesesetét is, így a visszterhesség alól kivételt képez, ha az ügy természetéből,illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2