Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Nők 40 éves jogosultsági ideje

Kérdés: Hány évvel növeli meg a jogosultsági időt a gyermekek nevelésére fordított időtartam annak az 1963-ban született női dolgozónak az esetében, aki 1981. július 16-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, tehát 2016. július 16-án lenne 35 év jogosultsági ideje, ami jelen esetben a szolgálati idővel is megegyezik, és öt gyermeket szült? A dolgozó gyermekei 1982. október 8-án, 1988. november 26-án, 1990. október 10-én születtek, illetve 1993. február 18-án ikreknek adott életet.
Részlet a válaszából: […] Az életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra az a nő szerezhet jogosultságot, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kivételes nyugellátás

Kérdés: Kérheti a nyugdíj méltányosságból történő megállapítását egy özvegyi nyugdíjban részesülő személy abban az esetben, ha nem rendelkezik elég szolgálati idővel, hogy saját nyugdíjban részesüljön?
Részlet a válaszából: […] A méltányossági alapon megállapítható nyugdíjakról általában kivételes nyugellátás néven szoktunk hallani. Kivételes nyugellátást különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén annak a személynek lehet megállapítani, aki egyébként nem lenne rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Nyugdíjazás időpontja prémiumévek programban való részvétel esetén

Kérdés: Beszámítják a nappali tagozatos főiskolai éveket a szolgálati idő megállapításánál annak a közalkalmazottnak az esetében, aki 2010. június 30-tól részt vesz a prémiumévek programban, és 2018. március 6-án válik jogosulttá öregségi teljes nyugdíjra? Megszüntetheti a munkáltató a jog­viszonyt a 40 év jogosultsági idő elérésekor annak ellenére, hogy a munkavállaló nem igényli a nők kedvezményes nyugdíjazását, mert az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni szeretne, és a nyugdíjtörvények változása miatt meghosszabbított kinevezése is az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig szól? Milyen jogi lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltató mégis korábban kívánja megszüntetni a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Pép-tv. 4. §-ának (1) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel, melyek bekövetkezése esetén a foglalkoztatási jogviszonyt – a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl – a munkáltatónak kötelezően meg kell szüntetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálata

Kérdés: Mikorra várhatja a felülvizsgálatát az a magánszemély, aki 2011. december 31-ig rokkantsági, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesül, egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, és eddig még nem kapott értesítést a vizsgálatról? Automatikusan jogosult lesz öregségi nyugdíjra az életkor elérésekor, vagy mindenképpen meg kell várni a felülvizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 102. számában megjelent 2015. évi CXXXIII. tv. 2015. augusztus 1-jei hatálybalépésével megváltoztak a felülvizsgálat szabályai. A változtatás célja az, hogy a komplex minősítések terén felhalmozódott vizsgálati hátralék csökkenjen.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

GYES két gyermek után

Kérdés: Valóban kaphatja egyszerre két gyermek után a GYES-t az a szülő, aki egy egyéves, valamint egy négy- és egy hétéves gyermeket nevel, akik közül a négyéves gyermek beteg? Milyen módon igényelhetők az ellátások?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2014. január 1-jétől, az úgynevezett "extra GYES" megjelenésétől lehetőség van arra, hogy a szülők több gyermek után is, egyidejűleg részesüljenek a gyermekek jogán járó ellátásra. Ezt az időpontot megelőzően kizárólag a családi pótlék esetében volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Kedvezményes nyugdíjhoz hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: A nyugdíjhoz még hátralévő időmet tévesen a figyelembe vehető szolgálati idő alapján számítottam, így a nők 40 kedvezményes öregségi teljes nyugdíját még nem vehetem igényben, mivel nem vehető figyelembe minden szolgálati idő. Kérhetem-e méltányosságból a hiányzó szolgálati idő pótlását?
Részlet a válaszából: […] Életkorától függetlenül csak az a nő jogosult teljes összegű öregségi nyugdíjra, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A kedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy nő rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhat. Az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezőnek azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: A negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjat, vagy az életkor alapján járó öregségi nyugdíjat érdemesebb igényelnie annak az 1956 áprilisában született nőnek, aki 1974. augusztus 4-én kezdett dolgozni, 1976-ban született első gyermekével 2 és fél évet, 1979-ben született második gyermekével hat hónapot volt otthon, 1993-ban született harmadik gyermeke betegsége miatt pedig 1995. február 15-től 2005. április 30-ig GYES-ben részesült? A fenti időszakokon kívül hosszabb időtartamú kiesés nem volt, jelenleg is dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Nyugdíj-biztosítási szempontból a nők abban a kedvező helyzetben vannak, hogy amennyiben rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak, feltéve hogy azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kérik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Külföldi munkaviszony beszámítása a jogosultsági időbe

Kérdés: Beleszámít a nők 40 éves jogosultsági idejébe az Angliában és a Franciaországban munkaviszonyban eltöltött idő? Milyen nyomtatványokon és dokumentumokkal kell igazolni ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
5
6
7