Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Tbj-tv. 24/A. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy családi járulékkedvezményre csak a biztosított, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa jogosult. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra pedig – noha tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Családi adókedvezmény elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a gyakorlatban elszámolni a családi adókedvezményt havi 161?000 forint munkabérből abban az esetben, ha a munkavállalónak 3 gyermeke van? Milyen sorrendben érvényesíthető a kedvezmény a járulékokból?
Részlet a válaszából: […] A családi adókedvezmény elsősorban adókedvezmény, és csak kiegészítő jelleggel járulékkedvezmény. Ezért a szabályozás azon a logikán alapul, hogy először az adóelőleg-megállapítás során kell figyelembe venni a családi kedvezményt, és ha még marad fenn nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Végrehajtás adókedvezmény és járulékkedvezmény érvényesítése esetén

Kérdés: Mi lesz a végrehajtói letiltások érvényesítése során figyelembe veendő nettó kereset annak a munkavállalónak az esetében, aki 220 000 forintos bruttó munkabére után családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is érvényesít, így a bérét csak az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék terheli?
Részlet a válaszából: […] A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.