27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Kedvezménykártya közterhei
Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
2. cikk / 27 Munkabérletiltás szakképzési munkaszerződés esetén
Kérdés: Érvényesíthető a munkabért terhelő munkabérletiltás a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy munkabéréből, ha személyijövedelemadóelőleg-levonás nem történt?
3. cikk / 27 Ekhós munkavállaló juttatásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalók esetében a jutalom, a bérlet-hozzájárulás, illetve az egyéb cafeteriaelemek után? Az szja szerinti adózás alá eső dolgozók esetében ezek a tételek a bérhez hasonlóan adóznak, kérdés viszont, hogy az ekhósok esetében ezen juttatások után szintén az általános szabályok szerint kell megfizetni a közterheket, vagy ebben az esetben is alkalmazható az ekho?
4. cikk / 27 Munkabérletiltás
Kérdés: Érvényesíteni kell a munkáltatónak a munkabérletiltást a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatásból is?
5. cikk / 27 Munkáltatói támogatás
Kérdés: Adhat a munkáltató adómentes támogatást a hallássérült, könyvelő munkakörben dolgozó munkavállalója részére hallókészülék vásárlásához abban az esetben, ha a munkavállaló jelenleg nem minősül megváltozott munkaképességűnek?
6. cikk / 27 Munkavállalónak juttatott szemüveg
Kérdés: Köteles a munkáltató szemüveget biztosítani a képernyő előtt dolgozó munkavállalója részére? Ha igen, milyen költségei vannak ennek a juttatásnak? Adható a szemüvegjuttatás a cafeteria keretein belül?
7. cikk / 27 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
8. cikk / 27 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
9. cikk / 27 Készpénzben nyújtott cafeteriajuttatás
Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az isko-la-szövetkezeti, a nyugdíjas-szövetkezeti tagnak, illetve a munkaviszony keretében foglalkoztatott nyugdíjas személyeknek készpénzben nyújtott cafeteriajuttatást?
10. cikk / 27 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
