Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] A Vht. külön fejezetrészben "A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége" címmel szabályozza azokat megkerülhetetlen és a normaszöveg kötelező erejéből fakadó ellátandó feladatokat, mellyel a munkáltató elősegíti a végrehajtási eljárás eredményességét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Utazási bérlet juttatása

Kérdés: Milyen feltételekkel adható adómentesen a BKV-bérlet egy takarítónőnek, aki egy cég két üzletét takarítja Budapest területén, és kizárólag az üzletek közötti utazáshoz van szüksége a bérletre, másra nem használja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Szja-tv. két, egymásnak látszólag ellentmondó szabályát kell ütköztetni. Az egyik az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének f) pontja. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül a helyi bérlet juttatása. A juttató kötelezett a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Béren kívüli juttatások differenciálása

Kérdés: Adható-e munkakörre, életkorra, munkaviszonyban eltöltött időre tekintettel differenciáltan a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány? Kizárható-e belső szabályzatban a dolgozók bizonyos köre a juttatásból (pl. táppénzen, próbaidőn lévők)?
Részlet a válaszából: […]  A Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet-utalvány az Szja-tv.71. §-ában szabályozott béren kívüli juttatásnak minősül. A béren kívülijuttatások tekintetében az Szja-tv. nem tartalmaz olyan feltételt, hogy aztegységesen, valamennyi munkavállaló számára azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […]  A személyijövedelemadó-kötelezettségre vonatkozóan pontoseligazítást ad a 2011/30. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban – apróváltoztatásokkal – teljes terjedelmében közlünk.Munkahelyi internethasználatAz Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint: nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Nem pénzben adott vagyoni érték eho-kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az eho alapját a béren kívüli juttatásnak nem minősülő nem pénzben adott vagyoni érték esetén?
Részlet a válaszából: […] 2011-től az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásokhelyett nem pénzben adott vagyoni érték adózási szabályait kell alkalmazni. Anem pénzben adott vagyoni érték után főszabály szerint a személyi jövedelemadóa magánszemélyt terheli. A szerzés jogcímét a felek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendelkezik a béren kívül adómentesenadható juttatások maximális mértékéről. Az e passzus alá vont, egyébkéntadómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.
1
2