GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Megváltozott munkaképességű hozzátartozó foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulék- és adókedvezményt kaphat az az egyéni vállalkozó, aki megváltozott munkaképességű feleségét szeretné alkalmazni? A feleség orvosi rehabilitáció alatt áll, és munkaképesség-csökkenése 68 százalékos.
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló után – feltéve hogy Rehabilitációs kártyárajogosult, illetőleg azzal rendelkezik – az őt foglalkoztató egyéni vállalkozószociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke az adóalapjának megállapításánál figyelembe vett, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.