Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az elkötelezett, huzamosabb időn keresztül teljesített feladatellátás méltó elismeréseként az alkalmazás jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban a foglalkoztató végkielégítés fizetésére kötelezett.Az Mt. szabályozása alapján jogviszonya megszűnésével összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Jubileumi jutalom alapja

Kérdés: Az illetmény mely elemei (alapilletmény, bérminimumra történő kiegészítés [garantált illetmény], munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-a szerinti pótlékok, a keresetkiegészítés, vezetői pótlék) kerülnek figyelembevételre a jubileumi jutalom kiszámításkor annak a közalkalmazottnak az esetében, aki F/6. besorolással rendelkezik, alapilletménye 144?570 forint, amely 16?430 forinttal kiegészül a garantált bérminimumra, valamint munkáltatói döntés alapján 50?000 forint összegű, a garantált összegen felüli illetményrészben, és további 20?000 forint összegű vezetői pótlékban részesül, azaz a havi illetménye összesen 231?000 forint?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. valóban nem definiálja pontosan, hogy mit ért a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény alatt, csupán azt mondja ki, hogy a közalkalmazottnak huszonöt, harminc, illetve negyven év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalom jár, melynek összege:a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Bérpótlékok mértéke

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. §-a értelmében a munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésaa) társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Készenléti időre járó pótlék

Kérdés: 2012. július 1. után az új Mt. alapján megállapítható-e egy munkavállaló munkabére a munkaszerződésben úgy, hogy a készenléti időre járó pótlékot átalányként, illetve a munkavállaló alapbérébe beépítve tartalmazza?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. 2012. július 1-jén lépett hatályba. Az új Mt. 110-112. §-ában foglalt rendelkezések határozzákmeg az ügyeletre, valamint a készenlétre vonatkozó alapvető munkajogielőírásokat.E rendelkezések értelmében a munkavállaló a beosztásszerinti napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka

Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlék a beosztása szerint több műszakos munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalót illeti meg. Az Mt. szerint többműszakos munkarendakkor állapítható meg, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozóelőírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1)bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Szabadságmegváltás szabályai

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai? Meddig kell a munkavállalót állományban számon tartani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely a munkavállaló 25. évétől a 45. évéig évente 1-1 nappal nő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.