30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
2. cikk / 30 ChatGPT használata végrehajtási eljárás során
Kérdés: Beépíthető a végrehajtási eljárás folyamatába a ChatGPT használata, illetve kiváltható teljesen az ügyintéző munkája a csetrobot által?
3. cikk / 30 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés:
Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
4. cikk / 30 Munkahelyi baleset
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az orvos által kiállított "4"-es kóddal számfejtette le a dolgozó táppénzét, illetve készítette el az adatszolgáltatást, vagy egy feljegyzéssel "8"-as kódon kellett volna számfejteni az alábbi esetben? Egy munkavállalónak a munkahelyi öltözőben átöltözés után, már munkavédelmi cipőben megbicsaklott a lába. A kifizetőhely felvette a jegyzőkönyvet, a munkavállaló saját elmondása szerint nem csúszott vagy botlott meg, egyszerűen rosszul lépett. A kifizetőhely úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt külső hatás, ez nem baleset. Kell ebben az esetben a baleset üzemiségéről elutasító határozatot hozni?
5. cikk / 30 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
6. cikk / 30 Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
7. cikk / 30 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
8. cikk / 30 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
9. cikk / 30 Létszám megállapítása rehabilitációs hozzájárulás számítása során
Kérdés: Figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során a létszám megállapításánál a cég által tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókat, akik számára a Szak-tv.-ben előírt kötelező minimumdíjazást fizeti a foglalkoztató? A kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő számolja be a létszámba a kölcsönzött munkaerőt a rehabilitációs hozzájárulás számítása során?
10. cikk / 30 Táppénz utólagos elszámolása
Kérdés: Helyesen jár el a bérelszámoló a 2016. január 1-jétől bevezetett sommás eljárás rendje alapján az alábbi esetben? A bérelszámolás sajnos nem mindig időben kapja meg a hiányzásokra vonatkozó információkat, így a keresőképtelenségeket sem, ezért sok esetben a munkavállaló ugyan keresőképtelen, de tájékoztatás hiányában arra az időszakra a teljes bérét megkapja. Az orvosi igazolásokat ezekben az esetekben a bérutalást követően adják le, illetve juttatják el a bérszámfejtő felé. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a pár napos keresőképtelenségekre járó ellátásokat a következő hó végén számolják el, hivatkozva az Eb-tv.-re, mely szerint ellátás arra az időszakra nem jár, amikor a biztosított a teljes keresetét megkapta?
