Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első tisztázandó dolog az indiai magánszemély munkavégzésének tényleges tartalma szerinti jogviszony kérdése. Nem tisztázott ugyanis, hogy az indiai magánszemély által a magyar cég számára Magyarországon végzett ellenőrzési, felmérési és értékelési feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Családi gazdaság tagjainak jogállása

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködő és a társaság ügyvezetését is ellátó tag a Tbj-tv. 4. §-ának d/1. pontja szerint társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfejtéséhez az 1976. évi 2. tvr.-t kell segítségül hívni, amely a magyar-osztrák kettős adózás elkerülésére szolgáló szabályokat tartalmazza.A rendelet 15. cikke alapján a fizetés, bér és más hasonló térítés, amelyet az egyik szerződő államban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Járulék utólagos behajtása

Kérdés: Behajtható egy kft.-n a 2005-2006-os évekre vonatkozóan az akkori ügyvezető elmaradt nyugdíjjáruléka?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy ki és milyen vonatkozásban szeretné az elmaradt járulékot behajtani. Általánosságban annyit mondhatunk, hogy a járulékokra, így a nyugdíjjárulékra is az Art. szerinti elévülési szabályok vonatkoznak.Így az Art. 164....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […]  A magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Kettős állampolgár lakásának bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
Részlet a válaszából: […]  Az ingatlan vagyon hasznosításából származó jövedelemadózására valamennyi kettős adózást kizáró egyezmény, így az Amerikai EgyesültÁllamokkal kötött 49/1979. MT rendelet is úgy rendelkezik, hogy az adóztatásjoga az ingatlan fekvése szerinti államot illeti meg.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Regisztrált munkanélküli közterhei

Kérdés: Regisztrált munkanélkülinek kell-e valamilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, vagy a munkaügyi központ megfizeti ezeket a közterheket?
Részlet a válaszából: […]  A Tbj-tv. 5. §-ának d) pontja szerint az álláskeresésitámogatásban, azaz az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban,vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönzőjuttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Rokkantsági járadékos munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a munkavállalóra, aki 2010 évtől 85 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban részesül? Milyen mértékű járulékot kell fizetnie, mikor és hová kell jelenteni a keresetét?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadék annakjár, aki 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, ésnyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló valótlan nyilatkozata

Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha egy 2010 júliusában megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozatáról kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak? A megbízott úgy nyilatkozott, hogy a főállásában szerzett jövedelme alapján már elérte a nyugdíjjárulék felső határát. Hogyan kaphatja vissza a munkavállalótól a megfizetendő nyugdíjjárulékot a cég?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a vázolt esetben a legcélszerűbb döntésa "hallgatás", hiszen a munkavállaló nem valós nyilatkozatával kapcsolatbanegyébként is csak informális adatai vannak a foglalkoztatónak.A Tbj-tv. R. 7/A. §-ából következően a munkavállalónakmódjában áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] A kifizetett osztalék adókötelezettségét – függetlenülattól, hogy az osztalék jóváhagyására melyik évben került sor – a kifizetésévében hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.