Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Versenybírói elszámolás

Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. A játékvezetők tevékenysége a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért a részükre kifizetett díjazás, tiszteletdíj, költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkavállaló kártérítési felelőssége

Kérdés:

Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?

Részlet a válaszából: […] Igen gyakran fordul elő az, hogy a munkáltatónak valamilyen okból kifolyólag követelése van a munkavállalójával szemben. Tipikusan ilyen lehet az, hogyha a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz, mert például figyelmetlenségből az átadott eszközt, például egy munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltásban alkalmazott rendszeres levonási kötelezettség érvényesítése során a munkáltató kiemelt figyelmét és kellő körültekintését nem kizárólag a munkavállalójával szemben kihelyezett, tulajdonképpen hozzá telepített kényszerintézkedés, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kérdés:

Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?

Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti formában történő munkavégzési lehetőségek köre 2021. július 1-jétől bővült a kisgyermekkel otthon lévők számára. Ennek a működését a Szöv-tv. 35–53. §-ai szabályozzák. A "kismama-szövetkezet" fogalom (hivatalosan: kisgyermekkel otthon lévők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése

Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A rendvédelmi szolgálati jogviszony speciális foglalkoztatási jogviszony, melyben a feleket különleges, a rendvédelmi körülményeknek megfelelő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.A hivatásos szolgálati jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szülői szabadság tartamára járó távolléti díj

Kérdés:

Az Mt. 146. §-ának (5) bekezdése szerint a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, az Eb-tv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
A bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja- és adóalap-kedvezményekkel és/vagy 10 százalék nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével vagy más számítási módszer alkalmazása jogszerű? Ha lehet, példával mutassák be a követendő eljárást számszakilag.

Részlet a válaszából: […] Mivel a felvetett problémával kapcsolatban nincs semmiféle részletszabály, iránymutatás, kizárólag a jogszabály szövegéből indulhatunk ki.Az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkaviszonyban álló lelkipásztor

Kérdés: Vonatkozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontjában meghatározott mentesség egy hitéleti tevékenységet végző egyesület vezetőjére, aki munkaviszonyban lelkipásztori tevékenységet végez? Az egyesület felvételt kapott a bejegyzett egyházak kötelekébe, és ez a törzsadatában is megjelenik.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontja értelmében adómentes az egyházi jogi személy által egyházi személynek vagy az egyházi jogi személy részére végzett tevékenység ellátásáért rendszeres havi díjazásban részesülő magánszemélynek, elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] A kiküldött munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv tartalmazza.Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a kiküldőnek ugyanazokat a munkafeltételeket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.
1
2
3
11