Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] Az adózási kötelezettség megállapítását nagyban befolyásolja, hogy az egyesület a célja szerinti tevékenység folytatásához milyen bevételi forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, az egyik a Franciaországban dolgozó, ott biztosított tagra, a másik pedig a kizárólag magyarországi biztosítási jogviszonyokkal rendelkező tagra vonatkozik. Az elsőként említett franciaországi biztosítással rendelkező tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Külön kell választanunk az angol előadót érintő adó- és járulékfizetési kötelezettséget egymástól. A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a külföldi illetőségű előadó rendelkezik-e Angliában vagy más uniós tagállamban biztosítással, és az ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett kereső­tevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett svájci magánszemély egy­idejűleg két tagállamban végez munkát, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az ún. közösségi <br> koordinációs szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A szociális biztonsági rendszereknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő nyilvántartására, valamint a munkaszüneti napokmegítélésére vonatkozó válasz megadása előtt szükséges felhívni a figyelmet,hogy amennyiben a magyar cég egy másik uniós tagállamban a Magyarországonbejelentett munkavállalóit kívánja foglalkoztatni kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] 2010. május 1-jétől valóban jelentősen módosultak az ún.közösségi koordináció szabályai. Ekkortól az 1408/71/EGK rendeletet felváltottaa 883/04/EK rendelet a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelettel együtt.Az alkalmazandó jogszabályok megerősítették az egy ország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.