Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. az 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jövedelmek esetében az éves adóalap vonatkozásában maximumot határoz meg, sőt ezt az adóalapot a magánszemély számos – adott esetben szociális hozzájárulási adó alól mentes – jövedelme tovább (akár 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

GDPR

Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
Részlet a válaszából: […] A 2018. május 25. napjától bevezetett Adatvédelmi Rendelet alaprendeltetése a személyes adatok kezelésének jogszerű és tisztességes megvalósítása. Hazánkban nem teljesen előzmény nélküli, azonban – mint a legfiatalabb emberi jog – még számos eleme vár magyarázatra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Elhunyt munkavállaló

Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
Részlet a válaszából: […] A jogosult halála esetén fel nem vett ellátások sorsáról az Eb-tv. 61. §-ának (10) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a fel nem vett ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastársa, élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalói részvényjuttatási program keretében atársaság dolgozói részére ingyenesen juttatott értékpapír a munkavállalókmunkaviszonyból származó jövedelmének minősül, mivel a fennálló munkaviszonyratekintettel történik a juttatás. Ebből következik, hogy az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.