Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzet iskolapéldája lehetne a színlelt szerződésnek, mikor is a valós tevékenységet tekintve munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, ám az egyéni vállalkozóval létesített vállalkozási jogviszonyként kerül beállításra, illetve a közterheket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük át a tanulmányi szerződésre irányadó legfőbb munkajogi szabályokat. Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] A NAV által feltárt tények pontos ismerete hiányában, kizárólag a kérdezőnk által leírt információkra alapozva két érvet tudunk a megállapítás ellenében felhozni. Az egyik, hogy a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a kft. ügyvezetőjének jogviszonyára a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Munkakör egyoldalú átminősítése

Kérdés: Átminősítheti-e egyoldalúan készenléti jellegű munkakörré a munkáltató egy üzemanyag­töltő állomáson dolgozó munkavállalója munkakörét abban az esetben, ha az ügyfélforgalom az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkent, és ezért a kútkezelői munkafeladatokat ellátó munkavállaló munkaidejének egy jelentős részét pihenéssel, várakozással, rendelkezésre állással tölti el, vagy a munkakör minősítéséhez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is?
Részlet a válaszából: […] A 2012. június 30-ig hatályos régi Mt. 117. §-a (1) bekezdésének k) pontja értelmében készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelybena) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

-Korengedményes nyugdíjas kft.-tulajdonosok munkavégzése

Kérdés: Milyen módon közreműködhet egy kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó kft.-ben a két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos, akik 2011. december 31-én korengedményes nyugdíjba mentek, amelyet a cég fizetett ki? A kft.-ben az egyik tulajdonos felesége az ügyvezető, a másik tulajdonos felesége munka­viszonyban dolgozik, és ezenkívül van még egy alkalmazott. A cég a megbízási jogviszonyt gondolja megfelelőnek a két tulajdonos számára.
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjban, 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásban részesülő személy "visszafoglalkoztatásához" szankció kötődik, melynek alkalmazása során elsősorban azt kell(ett) vizsgálni, hogy a munkáltató és a munkavállaló között milyen jogviszony állt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Kétszemélyes kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes, papír-írószer üzletet működtető kft., amelynek tagjai heti kétórás részmunkaidős munkaviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és emellett mindketten személyesen is közreműködnek megbízási jogviszonyban, nulla forint megbízási díjért? Ebben az esetben csak a munkaviszony alapján merül fel a járulék- és adófizetési kötelezettség, vagy kell fizetni a megbízási jogviszony alapján is? Szerződéskötéskor a foglalkoztatói oldalon minden esetben a taggyűlés, azaz a két tag együttesen ír alá.
Részlet a válaszából: […]  A felvázolt konstrukciónak csak egyetlen szépséghibájalehet. A tagok részéről a papír-írószer bolt működtetésében történő személyesközreműködésnek tartalmilag meg kell felelnie a megbízási szerződés tartalmiismertetőjegyeinek. Ellenkező esetben színlelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

AM könyves munkavállaló jogviszonyának munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e a munkaügyi ellenőrnek munkaviszonnyá átminősíteni egy AM könyves dolgozó jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Met. 1.§ (5) bekezdése alapján a felügyelő jogosulthatósági ellenőrzés során megállapított tényállással összefüggésben afoglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavégzéscéljából történő átengedése alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...adózók ellenőrzése15%– vagyongyarapodási vizsgálatok 1,5%– bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések 0,1%– átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy másjogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése 15%–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
1
2