Jutalom figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Figyelembe veszik a 2024. február hónapban fizetett több millió forint összegű jutalmat a nyugdíj összegének kiszámítása során egy kft. munkavállalójának az esetében, aki 2025. március 16-án éri el a nők 40 éves nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időt? A munkavállaló heti 30 órában egy iskolában tanárnő, és heti 10 órás munkaviszonyban dolgozik a jutalmat fizető kft.-nél.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Számfejthet a munkáltató munkabért a biztosítási jogviszony szünetelésének elkerülése érdekében annak a munkavállalónak a részére, akinek a táppénzjogosultsága július 25-én lejárt, de csak augusztus 1-jétől vált keresőképessé? Amennyiben igen, akkor a járulékalapnak ebben az esetben is el kell érnie a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál elsődlegesen felmerül az a kérdés, hogy az anyának a másik jogviszonya a gyermek születése előtt is fennállt, vagy 2022. november 1-jétől áll csak fenn. Feltételezzük, hogy csak 2022. november 1-jétől áll fenn, mert egyébként a CSED-et nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött napoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy szolgálati ideje

Kérdés: Arányosan számít szolgálati időnek a nyugdíj előtti álláskeresési segély időszaka, tekintettel az alacsony ellátási összegre?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személyre a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján kiterjed a biztosítás, így szolgálati időt és – az ellátásból levont nyugdíjjárulék révén – nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez. És...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
1
2
3
…
15