20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Üzemi baleset várandósság alatt
Kérdés: A CSED-et vagy a baleseti táppénzt kell folyósítani a szülést követően abban az esetben, ha a várandós munkavállaló 2021. december 8-án munkába menet közúti balesetet szenvedett, amely miatt 2022. január 31-ig kórházi ápolásban részesült, a balesetből kifolyólag azonban még több hónapig keresőképtelen lesz, a szülés várható időpontja pedig 2022. március 25.? A kifizetőhely kivizsgálta a balesetet, és elismerte annak üzemi (úti) jellegét. A munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, amelynek lejárata 2022. május 31. Jogosult lesz GYED-re a kismama annak ellenére, hogy lejár a munkaszerződése, és ezzel megszűnik a biztosítási jogviszonya?
2. cikk / 20 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
3. cikk / 20 Táppénz-hozzájárulás veszélyeztetett várandósság esetén
Kérdés: Kell táppénz-hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha egy várandós kismama veszélyeztetett állapotára tekintettel keresőképtelen állományba kerül? A kérdés azért merült fel, mert a betegszabadságot nem kellett fizetni az érintett munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy a várandósság nem betegség.
4. cikk / 20 Baleset orvosi vizsgálatra menet
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a veszélyeztetett terhességére tekintettel jelenleg táppénzben részesülő munkavállaló, aki a kezelőorvosa által elrendelt kardiológiai vizsgálatra menet a frissen felmosott kövön megcsúszott, eltört a bokája, ezért jelenleg kórházi ápolásban részesül? A teljes felépülés több hónapot is igénybe vehet. Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek ebben az esetben?
5. cikk / 20 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 20 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
7. cikk / 20 Hosszú ideig keresőképtelen munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Hány napra illeti meg a szabadságmegváltás azt a munkavállalót, akinek az éves alapszabadsága 30 nap, 2012. június 13-tól keresőképtelen volt, és a 15 nap betegszabadság igénybevétele után július 4-től táppénzben részesült, október 15-én keresőképesnek nyilvánították, és ezen a napon felmondott, felmondási időt nem töltött le? A munkavállaló 2012-ben nem vett igénybe szabadságot. Valóban nem jár szabadság a keresőképtelenség 30 napot meghaladó részére?
8. cikk / 20 Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt
Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
9. cikk / 20 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
10. cikk / 20 Ellátások koraszülés esetén
Kérdés: Jogosult-e betegszabadságra, illetve mely időponttól jogosult táppénzre az az édesanya, aki 2010. szeptember 6-tól áll a munkáltató alkalmazásában, előtte semmilyen biztosítási jogviszonya nem volt, mert öt éve alanyi jogon GYES-ben részesült, és 2011. április 29-én szült (koraszülés), amelyik naptól az orvos "6" kóddal keresőképtelen állományba vette? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.