Német állampolgárságú ügyvezetők jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy cégnek a két német állampolgárságú tulajdonos ügyvezető után, akik a cég vezetésében személyesen nem működnek közre, azt az alkalmazásban álló műszaki-gazdasági vezető látja el?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvezetésre jogosult tagok vonatkozásában nem kellvizsgálni a tényleges munkavégzést, ők e státuszukra tekintettel a Tbj-tv. 4.§-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozóknak minősülnek. Mivelnémet állampolgárokról van szó, joggal feltételezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselők közterhei

Kérdés: Hogyan érinti az ügyvezetők jogállására vonatkozó szabály változása azokat a külföldi állampolgárságú ügyvezetőket, akik külföldi céggel állnak biztosítási jogviszonyban, és magyar székhellyel rendelkező magyar cégnél működnek közre? Hogyan kell eljárni, ha az érintettek tagjai a társaságnak, illetve ha nem? Van-e különbség az eljárásban, ha a külföldi cég az Európai Unió területén, illetve ha harmadik állam területén található? Érinti-e a járulék szabályainak változása az olyan külföldi, nem tulajdonos ügyvezetőt, aki megbízási díj nélkül, az anyacégnél fennálló munkaviszonya alapján látja el az ügyvezetői feladatokat a magyar társaságnál?
Részlet a válaszából: […]  Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a változás -miszerint a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül – csak a magyarjogszabályok szerint bejegyzett kft., bt. és kkt. tagjait érinti.Ugyancsak változatlan azoknak a vezető tisztségviselőknek ajogállása, akik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A régi – 2006.június 30-áig hatályban lévő – Gt. szerint a kft. ügyvezetője főszabálykéntmunkaviszonyban – munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban -láthatta el az ügyvezetői teendőket. E szabály alól kivételt a meghatározótulajdoni részesedéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.