104 cikk rendezése:
11. cikk / 104 EU-s tagállamba költöző ügyvezető
Kérdés:
Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?
12. cikk / 104 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
13. cikk / 104 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
14. cikk / 104 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
15. cikk / 104 Kitoloncolt török állampolgár közterhei
Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
16. cikk / 104 Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki tagi jogviszonyban áll a cégben, havonta bruttó 330 000 forint tagi jövedelem után fizeti a közterheket, és várhatóan az év végétől táppénzes állományban lesz, mert gyermeket vár? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, kell egy másik személyt alkalmazni pl. megbízási jogviszonyban, ha a CSED és a GYED ideje alatt semmilyen bevétele nem lesz a cégnek, és nem állít ki számlát?
17. cikk / 104 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Keletkezett járulékfizetési kötelezettsége egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, emellett pedig főállású egyéni vállalkozóként fizeti a közterheket, de a vészhelyzet ideje alatt több hónapon át szüneteltette egyéni vállalkozói tevékenységét?
18. cikk / 104 Izraeli állampolgárságú tag
Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
19. cikk / 104 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
20. cikk / 104 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Kell-e új ügyvezetőt választania a vállalkozásnak abban az esetben, ha a teendőket jelenleg ellátó nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló kisadózó társas vállalkozó tag rövid időn belül CSED-re válik jogosulttá?