8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 8 Nyugdíjemelés
Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
3. cikk / 8 Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje
Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
4. cikk / 8 Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
5. cikk / 8 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
6. cikk / 8 Nyugdíjas munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Visszamenőlegesen megszüntetik-e a rokkantsági nyugdíjjogosultságát annak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki az előző évi kivétjéről csak februárban készít bevallást, ezért év közben az illetékes szervek nem tudják, hogy meghaladta-e a jövedelemkorlátot vagy nem?
7. cikk / 8 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
8. cikk / 8 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.