19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Végrehajtás adó-visszatérítésből
Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
2. cikk / 19 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
3. cikk / 19 Letiltás összege
Kérdés: A munkavállaló munkabérét érintően a korábbiaktól eltérő, új típusú munkabérletiltást adott ki az önálló bírósági végrehajtó. A munkabérletiltásban meglepő módon a végrehajtó nem tüntette fel, hogy a letiltás során a munkáltató korlátlanul vonja végrehajtás alá az adós munkabérének azt a részét, amely meghaladja az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét. Ebben az esetben mellőzhető ez a rendkívül radikális intézkedés, vagy a munkáltatónak a letiltás során ezt a felhívás hiányában is alkalmazni kell?
4. cikk / 19 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
5. cikk / 19 Munkabérletiltás levonásának elmulasztása
Kérdés: Milyen következményekkel járhat, ha egy munkáltató elmulasztotta levonni munkavállalója letiltását?
6. cikk / 19 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
7. cikk / 19 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
8. cikk / 19 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
9. cikk / 19 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
10. cikk / 19 Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?