11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
2. cikk / 11 Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt
Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
3. cikk / 11 Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
4. cikk / 11 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
5. cikk / 11 Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója
Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
6. cikk / 11 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
7. cikk / 11 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
8. cikk / 11 Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Igénybe veheti a nyugdíjat az a kisadózó vállalkozó, aki 2016. január 6-án fogja betölteni a nyugdíjkorhatárt, de a törvény szerint január hónapra még meg kell fizetnie az 50 ezer forint összegű tételes adót, ami lényegében azt jelenti, hogy a hónap folyamán még biztosított lesz?
9. cikk / 11 Nyugellátását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?
10. cikk / 11 Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
