14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
2. cikk / 14 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
3. cikk / 14 Szolgálati idő
Kérdés: Hogyan számítják a szolgálati időt az öregségi nyugdíj megállapításakor, ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után 2 részletben kapta meg a munkabérét 2018. év végén és 2019 elején? A munkáltató mindkét esetben levonta a járulékokat.
4. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
5. cikk / 14 Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
6. cikk / 14 Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása
Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
7. cikk / 14 Nyugdíjas személy részére fizetett elmaradt munkabér
Kérdés: Melyik évre vehető figyelembe a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés számításánál egy öregségi nyugdíjas munkavállaló részére bírósági ítélet alapján 2014. évre vonatkozóan 2016. december hónapban kifizetett 750 ezer forint összegű elmaradt munkabér?
8. cikk / 14 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
9. cikk / 14 Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja
Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
10. cikk / 14 Letiltás munkabérből
Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
