15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Utalványjuttatás közterhei
Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
2. cikk / 15 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
3. cikk / 15 Bíróság által megítélt összegek közterhei
Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munkaviszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
4. cikk / 15 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
5. cikk / 15 Béren kívüli juttatások több jogviszony esetén
Kérdés:
Kaphat-e étkezési utalványt mindkét munkahelyén az a munkavállaló, aki a heti 36 órás főfoglalkozású munkahelye mellett másodállásban is munkaviszonyban áll egy másik munkáltatónál? Kell-e nyilatkoztatni a munkavállalót valamelyik munkahelyén, illetve a juttatások megállapítása során figyelembe kell-e venni a másik munkáltatótól kapott juttatásokat?
6. cikk / 15 Megbízott ügyvezető juttatásai
Kérdés: Juttatható-e melegétkezési utalvány, valamint egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőnek? Amennyiben igen, milyen jövedelemnek minősülnek és milyen közteher-fizetési kötelezettség alá esnek ezek a juttatások?
7. cikk / 15 Tanulmányi szerződés
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?
8. cikk / 15 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
9. cikk / 15 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
10. cikk / 15 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
