16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
2. cikk / 16 Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén
Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
3. cikk / 16 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
4. cikk / 16 Családi kedvezmény igénybevétele élettársak esetén
Kérdés: Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.
5. cikk / 16 Családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
6. cikk / 16 Családi pótlék nyilatkozat
Kérdés: Hova kell nyilatkoznia a családi pótlékról annak a munkavállalónak, akinek a munkáltatója nem társadalombiztosítási kifizetőhely, és a GYED-et az egészségbiztosítási pénztár, a GYES-t pedig a Magyar Államkincstár számfejti a részükre?
7. cikk / 16 Családi pótlék adóalapba emelése
Kérdés: A júliusban hatályba lépő törvényváltozás szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lesz, melyet a munkáltatónak az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell vennie. Hogyan értesül a munkáltató arról, hogy a magánszemély kap-e és milyen mértékű családi pótlékot?
8. cikk / 16 Változások 2009. július 1-jétől
Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
9. cikk / 16 Élettársak családi adókedvezménye
Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
10. cikk / 16 Közös háztartásban élő elvált szülők családi kedvezménye
Kérdés: Megállapítható-e az apa részére a családi kedvezmény abban az esetben, ha a házastársaknak három közös gyermekük született, ezután elváltak, de a válás után is közös háztartásban élnek, a férj gyermektartási díj fizetésére kötelezett, melyet fizet is, és az adóelőleg megállapításánál együttesen nyilatkoznak a családi kedvezmény érvényesítéséről úgy, hogy az apa kéri a kedvezmény érvényesítését? Az anya a családi pótlékot az egyedülállóknak járó összegben kapja.
